D-tarifa a gyakorlatban: mit jelent a napszakonként változó áramár?
Ebben a cikkben
Szeptember 4-én egy kilowattóra áram, rendszerhasználati díjjal és áfával együtt: délben 61 forint, este 151. Ugyanaz a nap, két és félszeres különbség.
Egy lakossági fogyasztó villanyszámláján ebből eddig semmi nem látszott. Van egy fix ár és hogy délben vagy este megy a mosógép, az mindegy volt. Ezzel az árszabásnál viszont a tőzsdei mozgás átjön a számlára, akár óráról órára.
Önmagában az átszerződés a legtöbb háztartásnak nem hoz semmit. Csak kiszámíthatatlanabbá teszi a számlát. A mozgó árból annak lesz haszna, aki a fogyasztását át tudja tenni a drága óráról az olcsóra, ehhez pedig energiatároló és tudatos fogyasztás szükséges.
Mit érdemes tudni róla?
2026 szeptember 1 óta kérhető az MVM-től. Még senkit nem sorolnak át automatikusan és a meglévő szerződés magától nem alakul át, a mozgó árat kifejezetten kérni kell. Kell hozzá okosmérő. Az okosmérő felszerelését az elosztó ütemezése döntötte el, most már a felhasználó maga is kérheti, és egy éven belül fel szerelik.
Szaldós napelemes rendszerekhez nem éri meg!
Kezdjük azzal, ami a legtöbb cikkből kimarad: a szaldós elszámolás jobb, mint bármilyen mozgó árú szerződés. A szaldó lényegében egy egész éves, veszteségmentes, karbantartást nem igénylő akkumulátor. Amit nyáron betáplálsz, azt télen veheted vissza, egy az egyben. Ezt fizikai tárolóval nem lehet megközelíteni: annak van vesztesége, teljesítményomlása és ára.
Aki szaldós, annak a kereskedő nem is köteles mozgó árú szerződést adni, és jellemzően nem is ad. Ez viszont nem hátrány. Nincs is miért kilépni onnan. A szaldóból nem kilépni szoktunk, hanem kiesni…
Szaldós az, akinek a napelemes igénybejelentése 2023. szeptember 13-ig beérkezett az elosztóhoz, és a rendszer 2025 végéig üzembe állt. Ez a státusz az üzembe helyezéstől tíz évig tart, aztán lejár. Attól a naptól bruttó elszámolásban találod magad, és ott a betáplált áram töredéket ér, a visszavett viszont teljes áron jön vissza.
Miért érdemes okos energiatárolót kiépíteni?
Délután megérkeznek a másnapi árak. A magyar áramtőzsdén minden délután kialakul és nyilvánossá válik a következő nap mind a huszonnégy órájára az ár.
Ez a lista mindenki előtt nyitva van. Egy tárolónak innentől annyi a dolga, hogy eszerint dolgozzon. A legtöbb rendszer mégsem teszi. Eltárolja a napelem többletét, este visszaadja, és ennyi. A mai nappal elboldogul, a holnapról nem tud semmit. A Sigenergy rendszerei azonban pontosan ezekkel az adatokkal dolgoznak.
Ebből megtervezi a másnapot. Ez a legfontosabb különbség egy egyszerű időzítőhöz vagy egy „ha olcsó, tölts” szabályhoz képest. Egy ilyen szabály csak arra tud reagálni, ami éppen történik. Ez előre látja az egész napot, és eldönti, melyik órában éri meg tölteni és melyikben kisütni. Nem a legolcsóbb órát keresi, hanem a legjobb párosítást olcsó és drága óra között.
A rendszert egy mesterséges intelligenciával vezérelt energiamenedzsment irányítja, és ez nem csak az árakat nézi. Figyeli a ház konkrét földrajzi koordinátáira szóló időjárás-előrejelzést, tehát előre tudja, mennyi napsütés várható másnap. És ismeri a ház fogyasztási szokásait: mikor van a reggeli csúcs, mikor ürül ki a ház napközben, mikor jön haza a család.
Ez azért számít, mert az árak önmagukban keveset mondanak. Ha borús nap jön, kevesebb saját termelés várható, tehát többet érdemes az olcsó órákban betárolni. Ha napos, a rendszer helyet hagy a saját termelésnek, és nem tölti tele feleslegesen a hálózatról. Ugyanazok az árak, mégis más a rezsiszámla a hó végén.
Reggel a napelem termelni kezd. Az áram először a házat látja el, ami marad, az megy a tárolóba. Ez minden nap így van, ár ide vagy oda.
Délben van a legtöbb saját termelés, és jellemzően ekkor a legolcsóbb a hálózati áram is, mert az ország összes napeleme egyszerre dolgozik. Szeptember 4-én a déli órák átlaga 61 forint volt kilowattóránként. Ha a saját termelés nem tölti tele a tárolót, a rendszer itt tud hozzátenni.
Este öt és tíz között a legdrágább az áram. Ugyanazon a napon 151 forint, két és félszerese a délinek. A napelem ilyenkor már nem termel, a ház viszont ekkor fogyaszt a legtöbbet: főzés, mosás, fűtés, autótöltő. Ebben az ablakban a ház a tárolóból él, nem a hálózatról. Ez az a néhány óra, amiért az egész rendszer dolgozik.
Éjjel pihen, vagy ha a másnapi árak indokolják, tölt. Másnap pedig kezdi elölről, az aznapi árakkal.
A háztartás ebből semmit nem érez. Nincs mit kapcsolgatni, nem kell az árakat figyelni, és nem kell átszervezni a napot. A rendszer magától dönt, minden nap újra és újra.
A méretezés a fogyasztáshoz igazodik. A Sigen Battery moduljai 5,84 és 8,76 kilowattóra hasznos energiát adnak, egy vezérlőre pedig akár hat modul is kerülhet. A nagyobb modul 4,6 kilowatt folyamatos teljesítménnyel dolgozik, ami bőven elég ahhoz, hogy egy több órás déli ablakban feltöltsön, este pedig kiszolgálja a házat.
Az olcsó inverter hátránya
Az önfogyasztás, vagyis hogy a saját termelés a házban maradjon, alapfunkció. Ezt jelenleg a legolcsóbb hibrid inverter is tudja. Nem ezért érdemes tárolóban gondolkodni.
A különbség ott kezdődik, hogy a rendszer előre tudja, mi jön. Három dolgot néz egyszerre: a másnapi tőzsdei árakat óránként, a telephely koordinátáira szóló időjárás-előrejelzést, és a ház saját fogyasztási szokásait, amiket statisztikából ismer.
Ebből eldönti, elég lesz-e a másnapi termelés ahhoz, amire a háznak szüksége lesz. Ha nem lesz elég, nem várja meg a bajt. Kikeresi a másnap legolcsóbb óráját, ott vásárol, és a tárolóban tartja addig, amíg kell. Amikor este a hálózati áram a legdrágább, a ház abból él, amit a nap legolcsóbb órájában a töredékéért vettünk.
Szeptember 4-én ez azt jelentette, hogy ugyanazért a kilowattóráért délben 61 forintot, este 151-et kellett fizetni. Ugyanaz a nap, ugyanaz a hálózat.
Ezt egy sima inverter nem tudja, mert nem tud semmit a holnapról. Csak arra tud reagálni, ami épp történik. Ez a rendszer viszont megválogatja, mikor és milyen áron kerül energia a tárolóba, és ehhez a napelem termelése csak az egyik forrás.
Mennyi ez forintban?
Három különböző háztartás, három éves fogyasztás. A számok a 2025-ös tényleges tőzsdei árakkal és a tényleges magyar napenergia termeléssel készültek, negyedórás bontásban.
| Éves fogyasztás | Jelenlegi ár | D-tarifával | Napelemmel és energiatárolóval |
|---|---|---|---|
| 2 500 kWh | 92 500 Ft | 98 900 Ft | 24 600 Ft |
| 5 000 kWh | 267 000 Ft | 319 400 Ft | 72 800 Ft |
| 10 000 kWh | 617 500 Ft | 770 600 Ft | 198 500 Ft |
A D-tarifa mind a három háznál drágább, mint az aktuális ár, és minél többet fogyaszt a ház, annál nagyobb a különbség: 2500 kilowattóránál még csak 7% százalék, 10 000-nél már 25%. A kedvezményes ár évi 2523 kilowattóráig jár, a fölötte lévő részre pedig a tőzsdei ár jön, ami egy átlagos esti fogyasztási görbével egyszerűen drágább. Aki átszerződik és nem változtat semmin, az rosszabbul jár, nem jobban.
A harmadik oszlop ugyanazokkal az árakkal számol, csak van mellette optimálisan kiválasztott napelem és tároló. A 2500 kilowattórás házhoz 2,25 kWp napelem és 5 kWh tároló tartozik, az 5000-eshez 4,5 kWp és 10 kWh, a 10 000-eshez 8,55 kWp és 20 kWh. Itt a számla a kétharmadával csökken, és ez már nem a tarifaváltásból fakad, hanem hogy a ház a drága órákban a saját tárolójából él.
A számítás tájékoztatójellegű. A minden háztartás fogyasztási görbéje eltérhet ettől: aki nappal otthon van, más eredményt kap, mint aki csak este.
Nálad hogy jönne ki?
Ez a cikk általánosságban beszél, a te számlád viszont konkrét. Küldd el az elmúlt egy év fogyasztási adatait, és megnézzük, mekkora tárolóval mennyit tudnál ebből ténylegesen kihasználni. Azt is megmondjuk, ha a te esetedben nem éri meg.
Vagy kérj rögtön ajánlatot
Ha konkrét számokra vagy kíváncsi a saját otthonodra, készítünk egy ajánlatot, amiben a rendszer mérete a tényleges fogyasztásodhoz igazodik.